A Szegedi Tudományegyetem az idei tanévben immár a 26. Egyetemi Tavaszt rendezte meg. Alma Materem ünnepi programsorozataiba időről időre lehetőséget kapok egykori hallgatóként, azóta személyi edzőként és jógaoktatóként bekapcsolódni, amely megtisztelő lehetőséget mindig nagy örömmel és izgalommal fogadok.

Az idei tavaszi fesztiválon május 12-én a Vers délben programsorozat részeként immár hagyományosan egyik szeretett és sokat olvasott szerzőm versét szavaltam el a Rektori Épület előtt, a Szent-Györgyi Albert szobor társaságában. Választásomnak különleges indíttatása volt, drága keresztanyámmal együtt sokat olvastuk ezt a verset a Dugonics téri szökőkút oldalán, azokon az alkalmakon, amikor szavaltam Alma Materem előtt. Keresztanyám soha egyetlen alkalmat sem szalasztott el, hogy személyesen meghallgasson, még nagybetegen sem. Az ő emlékére szólt idén Juhász Gyula költeménye, a Szonett Szegedhez és hiszem, hogy Ő is mosolyogva hallgatta immár odafentről. Fogadjátok szeretettel!

Köszönöm a megtisztelő lehetőséget Tajti Gabinak, az SZTE Kulturális Iroda vezetőjének!